Első terv (monszterből szörnyecske)

Először is: többnapos alváshiány miatt ma már annyira álmos vagyok, hogy ha nincs ez a blog, akkor ma biztos elhalasztottam volna a cselekvést! Tehát máris beigazolódott, hogy van értelme az Adósból szabadnak!!!

Ez még nem a teljes terv!

Írtam már arról, hogy a gigászi feladatokat milyen nehéz elkezdeni, és ennek leküzdésére remek megoldás, ha sok kis részre bontjuk a monstrumot. Az Adósból szabad céljainak elérése egy mega-giga-monstrum, így aztán a végrehajtás megtervezése is megoldhatatlan feladatként lebeg a fejem felett.

Ezért aztán úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy azon morfondírozok, hogy hogyan is kezdjek hozzá a tervezéshez, és mik is legyenek benne, inkább meghatározok kisebb célokat, kisebb terveket, amikhez határidőt rendelek. Aztán ezekből a kis szörnyecskékből összerakom (vagy maguktól összeállnak) a egészet, és megszületik a teljes végrehajtási terv.

Fontos feladatok - MOST!

Első lépésként kigondoltam, hogy most azonnal milyen feladatokat kell elvégeznem, íme:

• levelek feldolgozása
• felhalmozott cuccok eladása
• fusi meló behúzása

Tervezés nélkül nincs cselekvés

Tegnap megírtam az első bejegyzésemet az adósságfelszámoló blogomba. Ez eddig szép és jó, csak azt nem tudom, hogy mikor fogom végrehajtani azokat, amiket ott leírtam.

Probléma

Szokták mondani, hogy rohanó világban élünk. Ebben azért van is valami. Az eredményét mindenképp érezzük: sosincs időnk semmire, vagy legalábbis ebben a hitben ringatjuk magunkat. Máris paradoxonba ütköztünk, ugyanis ha sosincs időnk semmire, akkor hogyan csinálhatnánk olyanokat, amiket eddig nem. Például hogyan foglalkozhatnánk aktívan a pénzügyi függetlenségünk elérésével?

Megoldás: tervezz!

Minden kezdet nehéz...

Már vagy egy hete elkezdtem csinálgatni ezt a blogot, de még mindig nincsen egy bejegyzés sem! Ez nem lehet véletlen!

Persze, hogy nem az. Minden kezdet nehéz, miért lenne pont ez az Adósból szabad projektem könnyű? Ez, aminek célja, hogy megváltoztassa az életemet?
Ismerős a helyzet? Mindig van valami más dolgom, valami, ami éppen nagyon sürgős. Vagy épp már fáradt vagyok munka után, vagy vásárolni kellett, főzni másnapra ebédet. Vagy csak nem fűlik a fogam ahhoz, hogy nekiveselkedjek ennek a gigantikus feladatnak.
Merthogy a feladat valóban gigantikus, az adósság összege ijesztő, a helyzet kicsit kilátástalan. De hát nem azért vagyunk itt, hogy ezen keseregjünk, hanem hogy kezünkbe vegyük a gyeplőt, és életünket jó irányba tereljük.

Az egyetlen, ami lehetővé teszi, hogy álmaim életét éljem, az a cselekvés. És az egyetlen, aki ezt meg tudja valósítani, az én vagyok. Ezért aztán találni kell valamit, ami cselekvésre ösztönöz.

Így aztán összeszedtem néhány egyszerűbb módszert, amivel nap-mint-nap rá tudom magam venni, hogy tegyek is valamit azért, amit szeretnék.